A vérkeringési lehetővé tévő szerv a szív, amely mint egy „pumpa”, kettős funkciót lát el: magába szív és kiprésel.

A vér útja

A szervezet minden egyes szövetéből érkező vér az üres vénák hálózatába, egy beszívó kamrába (a jobb szívpitvarba) kerül, és innen közvetlenül az alatta elhelyezkedő nyomó kamrába, a jobb kamrába áramlik.

Innen a vér a tüdőartériákon keresztül a tüdőbe nyomul, ahol széndioxidot ad le és oxigént vesz fel.

A tüdővénákon keresztül a vér ismét a szívbe, egészen pontosan a bal pitvarba, majd pedig a bal kamrába jut. A szív innen az aortán át pumpálja az oxigéndús vért a test minden részébe.

Az artériák és az arteriolák utolsó elágazásaiból a szövetekbe a vér a vénás hálózat legvékonyabb erein, a hajszálere-ken keresztül érkezik.

Szív-és érrendszeri betegségek

A szív-és keringési rendszer megbetegedései között a legrettegettebb a szívizomin
farktus, amely a szívizom vérellátását biztosító koszorúerek hosszú ideig fennálló elzáródása miatt alakul ki.

A véralvadékon túl az elzáródást okozhatja az is, hogy a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, vagy pedig az artériák rejtettebb hártyáiban felhalmozódik a koleszterin.

Ezek az elzáródások főként a már előzőleg aterosclerosisban (az érfalban lerakódó zsírok felgyülemlése), vagy pedig érelmeszesedésben (az artériák belső falának megvastagodása) szenvedő embereket érinti.

Rizikófaktorok

Az infarktus kockázatát növelheti a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, és gyakoribb azok körében, akik ülőmunkát végeznek vagy állandó stressznek vannak kitéve a magas beosztásukból vagy pedig veszélyes munkájukból fakadó felelősség miatt.

Bizonyított, hogy a feszültség ingerli a mellékvesekérget, az artériák hirtelen összehúzódását és a bennük keringő vér nyomásának növekedését eredményezi, amellyel szemben az atheromaartériák nem képesek felvenni a harcot.

Az artériás és a vénás véredények, amelyek a vért szállítják, belülről üres szervek, és éppen e tulajdonságuk miatt összezsugorodhatnak, vagy pedig görcs keletkezhet bennük.

A megelőzés fontossága

A megelőzést mindenképpen érdemes fontos szempontként kezelni, fogyasszunk minél több halat, nyers és gazdag rosttartalmú zöldségeket.

Végezzünk mérsékelten rendszeres testmozgást, mint pl. az úszás vagy a sétálás, ügyeljünk a súlyunkra, és hagyjunk fel a dohányzással!

Az ásványi anyagok közül a szelénnek nagyon fontos szerepe van a megfelelő keringési funkciók megtartásában.

Így mindenképpen érdemes a táplálkozásba beiktatni, pl. a szelénben különösen gazdag sörélesztő fogyasztását is.